Vigyázat! Fekete humor!

Mély közönnyel tudatjuk, hogy Böki Lajos elhunyt. Böki Lajos egy jelentéktelen, kis színész volt, aki miatt most a színésztársadalom meg se rendül. Ő volt az, aki nem kapott meg nagy, drámai szerepeket, nem volt tagja semmilyen színháznak, kivéve a Palcsagjenői Kis Színpadnak, de onnan is két héten belül elküldték. Böki Lajos nem végzett se színművészeti főiskolát, se színiakadémiát, semmilyen színészi képesítése nem volt, de mégis szerepelt reklámfilmekben, és néhány feledhető, neves kritikusok által agyonhallgatott tévés produkcióban.

Temessgőgi András Zoltán, a híres színészóriás nyilatkozik most Böki Lajosról:

Nem tudok ott lenni a temetésén, mert pont virslit fogok főzni, juhbeleset. Böki Lajos egy igazi senki volt, a jó értelemben. Megrendültem, hogy még élt pár napja, ugyanis szerintem rég meg lehetett volna halnia. Mindig a senkik mennek el, ennek viszont örülök. Nem illik nevetni ilyenkor, de közben vicceket olvasok az Interneten. Emlékszem, egyszer közös felvételem lett volna Böki Lajossal, de lemondtam, mert méltatlan helyzet lett volna számomra egy vágóképen szerepelni egy ilyen nevetséges dilettánssal. Igazi barátság volt, ami tőle függetlenül zajlott az életemben, másokkal. Lajos! Most így kiáltok az ég felé, Lajos, ez legyen az én legnagyobb bajom, hogy te már nem játszol!

A híres primadonna, Postássynszki Réka is elmondja, milyen emlékek fűzik Böki Lajoshoz:

Kihez? Á, Böki Lajos. Lajos, Lajos. Megvan! Tegnap egész nap sírtam, mert a saját, megrendítő szerepeimet néztem vissza. Jól játszottam, kell egy távlat, hogy lássam magamat, teljes valómban, és ne csak a hibáimon rágódjak. Hétfőtől a Belvárosi Marinek Frigyes Színházban lesznek próbáim, a nagy Gulpáncsik Károllyal készül közös darabom, Meyer Tamás rendezésében. A maximumot fogom nyújtani. Kacagni, kacagni, a vidámság éltet, én még száz évig fogom szórakoztatni a közönségemet, a nagyok sosem halnak meg, nem engedhetik meg maguknak! Lajos, Lajos, Böki Lajos. Most valahogy nem ugrik be, de biztos egy cukimóki. Te jó Isten, meghalt? Ne már! Ne márka! Hoppá, hívnak, bocsika, ezt most fel kell vennem.

Böki Lajos tehát egy röpke órára beírta magát a nemzet szürke művészegyéniségeinek halvány sorába. A másokat jobban gyászoló kollégák még évekig fognak élni és tovább híresedni. Böki Lajost a Palcsagjenői Kis Színpad saját halottjának tekintené, ha nem szűnt volna meg 45 éve. Lajos! Te olyan jó halott vagy, nem okoztál fájdalmat senkinek! – olvashatjuk boldogan a neonszínű gyászjelentésen.

Végezetül, íme néhány klasszikus szuperfilm, amelyekben esélye nem volt Böki Lajosnak, még statisztaként se szerepelnie:

Címke: halál, művész   Komment:

A bejegyzés készült: 2012. 01. 27., 11:26 és a Mi olyan vicces?, paródia -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.