Nyárból lépő szeptember.

Kopott augusztusi cipő.

Lecserélt hónapok, napszakok.

Becsengettek, kapom sms-ben.

Valami új szakasz kéne.

Nem ez, mert ismerős.

Őszre emlékeztető ősz.

Amikor vissza Szeghalomra.

Tényleg sosem lett vége.

Igazunk volt.

Avítt vitrin az emlékezet.

Belül por ül, hűlő maketteken.

Címke: költészet   Komment:

A bejegyzés készült: 2010. 09. 1., 19:08 és a Vers -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.